Nyakunkon az érettségi

Közeledik az érettségi időszaka, így természetes, hogy sok családban előkerül az örökzöld téma: egyetem vagy OKJ? Mindkettő mellett és ellen egyaránt sok érv szól, de a döntést egyénileg kell meghozni, a kellő ismeretek birtokában.

Ha ismerősöket kérdezünk a témáról, akkor általában kétféle megközelítéssel találkozhatunk:
– Az egyik, hogy az egyetem felesleges pénzkidobás, nem igazán piacképes és túl sokáig tart, mire bizonyítványhoz jutunk. Egy jó szakmával viszont manapság számtalan állás lehetőség közül válogathat az ember, és a tanfolyamok hossza is lényegesen rövidebb, tehát ezt kell választani.
– A másik oldal érvei szerint, az egyetemi/főiskolai végzettséggel nagyobb az esély valóban jó álláshoz jutni, és később a ranglétrán is könnyebben haladhatunk felfelé. Véleményünk szerint mindkettőben van némi igazság, de hogy melyik jobb vagy rosszabb, azt mindenki maga döntse el, a saját céljai alapján.

Néhány tulajdonság, amik alapján érdemes választani

Az OKJ-s képzések az egyetemivel szemben sokkal rövidebbek, átlagosan 1-2 évesek, amely idő alatt egy egész szakma kitanulható. Ehhez némely esetben vállalni kell az iskolarendszert, azaz továbbra is az iskolapadban kell tölteni minden egyes hétköznapot. Ugyanakkor olyan lehetőség is van, amikor munka mellett végezhető az OKJ-s képzés, hiszen ezeknek a tanfolyamoknak éppen az a célja, hogy a már dolgozó fiataloknak nyújtsanak reális továbbtanulási esélyt.

Mit mond a szakember?

A szakemberek általában azt javasolják a bizonytalankodók részére, hogy érettségi után mindenképpen érdemes elvégezni egy OKJ-s képzést, főleg akkor, ha ilyenkor még az anyagiakkal nem kell törődni, mert a szülői támogatás 1-2 évvel meghosszabbítható. Ha közben mégis úgy gondolnánk, hogy szeretnénk egyetemi diplomát, akkor érdemes egy kapcsolódó képzést választunk, és így az OKJ oklevelünk néhány ponttal segíti a felvételinket. Sőt, az OKJ mellett szól az is, hogy rengeteg olyan képzés van, amik egymásra épülnek egy adott területen belül, vagy éppen hasonló ismereteket igényelnek, ami megkönnyíti a „végzettség halmozók” dolgát.

Az egyetemi képzések jóval tovább tartanak (alap + mesterképzés, ami általában 3+2 év), és ha nem sikerül bekerülni be az államira, akkor bizony komoly anyagi terhet ró a családra.

Fontos a presztízs?

A nyilvánvaló tényen kívül, hogy az egyetemi diplomának nagyobb a presztízs értéke, nézzünk még néhány további érvet!

Az kétségtelen, hogy az egyetemi képzés szemléletformáló, és a konkrét tudományos ismeretek mellett általános műveltséget is ad. Rengeteg új impulzus éri a diákokat az egyetemi évek alatt, amelyek később segítenek megtalálni a helyes irányt. Az egyetemeken életre szóló barátságok köttetnek, és ha valaki aktívan részt vesz a közösségi életben, kiváló referenciát teremthet magának már az egyetemi évek alatt. Az adott területen olyan alapokat lehet elsajátítani, ami egyrészt hasznos lehet a későbbiekben a szakosodás szempontjából, másrészt a többi hasonló területtel való együttműködés lehetőségét is megkönnyíti.

Az egyetemisták körében rendszeres a tudományos versenyeken történő részvétel, ami lehetőséget teremt arra, hogy akár a nagy cégek fejvadászai is felfigyeljenek a diákokra. Ez természetesen óriás lehetőséget jelent, akár nemzetközi szinten is.

Összegezve az eddigieket, lássuk azokat a szempontokat, amiket figyelembe kell venni a döntés során:

– Az érdeklődési körbe tartozóan milyen egyetemi és milyen OKJ képzés érhető el az adott régióban?

– A család anyagi helyzete mit tesz lehetővé? Esetlegesen belefér-e mondjuk egy albérlet fizetése, ha Budapesten járna egyetemre egy vidéki fiatal?

– Mennyi időt szeretne valaki napi/heti szinten a tanulásra fordítani?

– Munka mellett akar tovább tanulni, vagy van rá lehetőség, hogy csak az iskolára (akár egyetem, akár egész napos OKJ-s képzés) koncentráljon?

– Fontos-e a hosszú távú kapcsolatépítés, és a hirtelen kiugrási lehetőség?

– Kialakult-e egy adott szakma, tudományág iránt a biztos elköteleződés?

– Milyen eredmény várható az érettségin?

– Van-e az egyetemi/főiskolai felvételin plusz pontot érő egyéb tényező?

– Van-e olyan szakképesítés, ami egy OKJ képzéshez előfeltétel?

– A gyakorlati vagy az elméleti képzés felel meg jobban az elvárásoknak?

– A középiskolai évek alatt fontos szerepe volt-e a közösségi munkában való részvételnek?

Ahogy ez a felsorolásból is kiderült, a képlet rendkívül bonyolult, és ennek megfelelően sokféle jó megoldás lehetséges. Mivel mindenképpen szeretnénk valamilyen konkrét tanáccsal is szolgálni a gondolat ébresztés mellett, ezért visszakanyarodnék oda, amit a szakemberek is javasolni szoktak:

Konkrét elképzelés hiányában a legcélszerűbb egy OKJ-s képzéssel kezdeni az érettségi utáni felnőtt létet, mert ez egyrészt jó belépő lehet a munka világába is, másrészt az egyetemre való bejutást is megkönnyítheti, ha később mégis ebbe az irányba szeretne valaki tovább haladni.

képek: pexels.com